Nemcsak tovább élni, hanem minél tovább egészségesen élni.
Az életmódorvoslás és a longevity szemléletének középpontjában az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése és az egészségben eltöltött évek számának növelése áll. Tudományos bizonyítékokra támaszkodva vizsgáljuk és fejlesztjük az egészség legfontosabb pilléreit: a táplálkozást, a rendszeres mozgást, az alvást, a stresszkezelést, a társas kapcsolatokat és a káros szokásokat. A longevity program ezen túl az egyéni egészségi állapot, a kardiometabolikus kockázatok és az öregedéssel összefüggő változások átfogó felmérésére és hosszú távú követésére épül. Célunk, hogy a páciensek ne csupán reagáljanak a már kialakult betegségekre, hanem aktívan és tudatosan tegyenek egészségük hosszú távú megőrzéséért.
Nem csodaszerekben hiszünk, hanem tudományosan megalapozott, fenntartható változtatásokban.
Több egészséges év. Jobb életminőség. Tudatosabb jövő.
Életmódorvoslás és longevity – nemcsak tovább élni, hanem minél tovább egészségesen élni.
Az életmódorvoslás és a longevity szemlélet középpontjában mindenekelőtt az egészség megőrzése, a kockázati tényezők korai felismerése és csökkentése, a betegségeket fenntartó kóros folyamatok lassítása, vagy megállítása, valamint az egészségben eltöltött életévek, az úgynevezett “healthspan” növelése áll. Az életmódorvoslás tudományos alapokon vizsgálja többek között a táplálkozást, a mozgást, az alvást, a stresszkezelést, a társas kapcsolatokat a káros szokásokat, és a környezetünket. A longevity ezt kiegészítve a szervezet komplex állapotának, rizikófaktorainak és az öregedéssel összefüggő változásainak feltérképezésére, és lassítására törekszik.
Az irányzatok népszerűsége abból fakad, hogy nem passzív szemlélői vagyunk a saját életünknek, hanem lehetőségünk van arra, időben felismerjük és csökkentsük a kockázatokat, megelőzzük a betegségeket, és aktív szerepet vállaljunk saját egészségünk megőrzésében, felelősséget vállaljunk önmagunkért. A kezdeményezés és az irányítás így egyre inkább a kezünkbe kerül.
A világban léteznek úgynevezett “Kék Zónák” , amely olyan földrajzi régiók, ahol a lakosság körében kiemelkedően magas a hosszú, egészségben eltöltött életkor. Ilyen például Okinava Japánban, vagy Szardínia szigete. Ezeknek a népcsoportok vizsgálata arra irányította a figyelmet, hogy a hosszú és egészséges élet hátterében nem „csodaszerek” vagy örökfiatalságot ígérő eszközök állnak, hanem a hétköznapi, látszólag aprónak tűnő döntéseink számítanak igazán. A mozgás, a társas kapcsolatok, a kiegyensúlyozott táplálkozás és a stresszkezelés mellett saját életünk értelmének és céljának megélése – amelyhez a japán “ikigai” fogalma is kapcsolódik – egyaránt fontos tényező.
Nemzetközileg ez a preventív, egészségközpontú szemlélet már széles körben elterjedt, Magyarországon pedig most kezd egyre nagyobb teret nyerni és közösségeket formálni. Célja egyszerű: ne csak éveket adjunk az élethez, hanem minél több egészséges évet is!
